A rendőri intézkedések miatt indított panaszeljárás magyarországi rendszerét sok kritika érte, mivel az intézkedést sérelmesnek, jogszerűtlennek vélő állampolgár által benyújtott panaszokat a rendőrség, és nem egy független testület bírálta el, emellett a rendőrséget, mint szervezetet továbbra is a transzparencia hiánya és az erős belső lojalitás jellemzi. A rendőri vezetők esetenként nem járnak el megfelelő szigorral kollégáik jogszerűtlen intézkedései esetén, így a nyilvánvalóan jogszerűtlen intézkedéseket is jogszerűnek minősítik. Mindez azzal az eredménnyel jár, hogy a jogorvoslatban nem bíznak az állampolgárok, ami közvetve a rendőrségbe vetett bizalom megingásához is vezethet.

A Magyar Helsinki Bizottság 2007-ben a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatásával programot indított a rendőri panaszeljárások reformjának ösztönzésére. A Bizottság célja az volt, hogy meghatározza a panaszeljárás nem hatékony voltának jogszabályi és gyakorlati okait, valamint felhívja a figyelmet a rendőrségi panaszeljárás hatékonyabbá tételének szükségességére. Az MHB szorgalmazta egy független, rendőri intézkedéssel kapcsolatos panaszokat elbíráló testület létrehozását, megvizsgálta a más EU tagállamokban alkalmazott megoldásokat, és szövegszerű javaslatot tett a rendőrségi törvény módosítására. 2008-ban az MHB kutatási beszámolót jelentetett meg "Bizalmi kérdés" címmel, amely 200 panaszügy aktájának vizsgálatán keresztül elemezte a panaszeljárások tipikus okait, kimeneteleit és az ezekből leszűrhető tanulságokat. A kutatási beszámoló letölthető magyar és angol nyelven.