Vélemény a migrációs törvénytervezetről
Nemzetközi szerződésbe ütközik a fiatalkorúak elzárása
Az első törvényalkotási hullám értékelése
Egymillió forintra büntették a Malév leányvállalatát diszkrimináció miatt
A Helsinki Bizottság és a TASZ véleményezte a közbiztonsági törvényjavaslatot
Jogvédők kritizálják a kormány közbiztonsági törvénycsomagját
Legfelsőbb Bíróság: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek
Jogerősen is pervesztes a BRFK az adatperben
Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Match
Elfogadhatatlan a Fidesz javaslata az alkotmánybírák jelölésének új szabályairól
A köztársasági elnökhöz fordult a Helsinki Bizottság a „három csapás” törvény miatt
Az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának jelentése Magyarországról
A Büntető Törvénykönyv szigorítása szakmailag megalapozatlan, nem hatékony és alkotmányellenes
A Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul
Jogellenes és szívtelen az ismeretlen állampolgárságú gyerekek repatriálása
A Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány által elrendelt belső vizsgálat alátámasztja a Helsinki Bizottság kirendelt védői rendszerrel kapcsolatos kritikáját
Cikksorozat a hontalanokról
A strasbourgi bíróság felfüggesztette egy afgán kiskorú menedékkérő átadását Görögországba
Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a Match

A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt vak felperes első fokon pert nyert a Csemege-Match Zrt. ellen, mert annak alkalmazottjai nem engedték, hogy a felperes vakvezető kutyájával belépjen a cég által üzemeltetett egyik közértbe. A Fővárosi Bíróság kimondta: vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett személy csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni.

Az ügy alapjául egy 2009. október 8-án történt eset szolgált, amikor a felperes az egyik Match üzletben szeretett volna vásárolni vakvezető kutyája segítségével. Az üzlet biztonsági őre azonban megtiltotta a kutya bevitelét az üzletbe, amivel lehetetlenné tette a felperes belépését is. Az üzlet főpénztárosa megerősítette, hogy a kutyát az üzletbe nem lehet bevinni, a felperes így nem tudta személyesen elintézni a bevásárlást.

A felperes, akinek a Magyar Helsinki Bizottság jogklinika programja biztosított ügyvédi képviseletet, többek között annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az üzlet alkalmazottainak eljárása megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát, mert olyan helyzetbe hozta, hogy fogyatékossága miatt nem vehette igénybe a mások számára elérhető szolgáltatást. A felperes a jogsérelemmel okozott megaláztatás miatt félmillió forint nem vagyoni kártérítést is követelt az alperestől.

A bíróság ítéletében kimondta: jogsértő a vakvezető kutya bevitelének megtiltása, és indokolt a felperes által követelt kártérítés is, mert a perbeli eset megalázó jellege, nyilvános volta és a felperes helyzetéből eredő, átlagnál nagyobb sérülékenysége együttesen maradéktalanul megalapozza a kért összeget. A bíróság emellett eltiltotta az alperest a jövőbeli jogsértéstől, és arra kötelezte, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását az eset miatt.

Bár a jogsértés tényét a Csemege-Match Zrt. az elsőfokú eljárásban elismerte, a cég az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be.

A Fővárosi Bíróság ítélete itt olvasható.

***

A Helsinki Bizottság jogklinika programja 2008 óta működik, ennek keretében az ELTE és a Miskolci Egyetem jogi karának hallgatói, valamint a Helsinki Bizottság ügyvédei nyújtanak ingyenes jogi segítséget a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak. A program az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával indult.