A Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda álláspontja szerint a Magyar Gárdát feloszlató bírósági döntést követően jogszerűtlen minden olyan magatartás tanúsítani, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a feloszlatott egyesület továbbműködik. A Magyar Gárda egyenruhájának viselése azonban pontosan erre utal. Az uniformis viselése, mint szimbolikus kommunikáció minden kétséget kizáróan azt a szándékot közvetíti, hogy az egyenruhát viselő személy a feloszlatott Magyar Gárda tagjaként azonosítja magát, tehát nem veti alá magát a Magyar Köztársaság bírósága által hozott jogerős ítéletnek.

Bár a bírói ítélet azt tartalmazza, hogy önmagában – az alakzatban vonulás és az uszító beszédek nélkül – az egyenruha nem lett volna feloszlatási ok, ez nem jelenti azt, hogy a döntés jogerőre emelkedése után is csak ezen elemek együttes megléte jogsértő. A mozgalomra is kiterjedő feloszlatás ugyanis új helyzetet teremt, amelyben a Magyar Gárda mozgalom semmilyen formában nem működhet tovább, még önmagában jogszerű tevékenységet sem végezhet jogszerűen, márpedig ha egyesek egyenruhában járnak, az egyenlő a mozgalom továbbműködésével.

A Magyar Gárdát feloszlató ítélet jogi indoka az volt, hogy annak működése sérti mások jogát és szabadságát. Ebből egyenesen következik, hogy a feloszlatott Gárda nevében tartott gyülekezés is sérti mások jogát és szabadságát. Ez a gyülekezés feloszlatásának jogszerű indoka. A Gárda nevében történő gyülekezés szervezése önmagában is bűncselekmény, így a rendezvény szervezője ellen bűncselekmény miatt büntetőeljárás indítható.

Az egyenruha-viseléssel kapcsolatos részletes jogi elemzés letölthető innen.