A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és annak részeként a Magyar Gárda Mozgalmat is. Nyilvánvalóan nem lehet komolyan venni azt az érvelést, hogy az „Új Magyar Gárda Mozgalom” nem azonos a feloszlatott mozgalommal. Ennek ellenkezőjét maguk a vezetők és résztvevők teszik teljesen egyértelművé többek között a névválasztással és azzal, hogy „új” mozgalmi tevékenységüket a „régi” gárdaegyenruhában folytatják.

A Büntető Törvénykönyv 212/A. §-a szerint aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet 10/C. § (1) bekezdése kimondja: aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A fentiek alapján aggálytalanul megállapítható, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetése és a mozgalomban való részvétel a hatályos magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősül.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (rendőrségi törvény) 13. § (1) bekezdése értelmében a rendőr köteles intézkedni, ha a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. E rendelkezést konkretizálja a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdése, amely kimondja: bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén, illetőleg ha ilyet hoznak tudomására, a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli.

Az intézkedési kötelezettség nemcsak közterületen, hanem magánterületen is fennáll. A rendőrségi törvény 39. § (1) bekezdése bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, illetve a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából még magánlakásba is engedélyezi a bebocsátás vagy hatósági határozat nélküli rendőri behatolást, a 40. § pedig kimondja: a rendőr a feladata ellátása során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

Mindezek miatt a Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos magyar jogszabályok alapján a rendőrséget intézkedési kötelezettség terhelte a 2009. augusztus 22-i avatással kapcsolatban – függetlenül attól, hogy az eseményt nem közterületen tartották.

Abban a kérdésben, hogy az intézkedés foganatosítása során a rendőrség a jogszabályok maradéktalan betartásával járt-e el, az eseteleges egyedi panaszok alapján, az egyedi intézkedések körülményeinek megismerése után lehet állást foglalni.