Cikksorozat a hontalanokról
A strasbourgi bíróság felfüggesztette egy afgán kiskorú menedékkérő átadását Görögországba
Kiutasítás és emberi jogok
Másfél év mérlegen
Zaklatásnak minősülnek a kiskunlacházi polgármester romaellenes kijelentései az EBH szerint
Pert nyert a Helsinki Bizottság az ORFK, a BRFK és 16 budapesti kerületi rendőrkapitányság ellen
Alkotmánybírósági indítvány egy diszkriminatív jogszabályi rendelkezés miatt
A készülő Bv. kódex tervezetének véleményezése
A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott a kordonügyben
Nemzetközi felhívás az Afganisztánba történő visszaküldések ellen
Jogellenes a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése a Helsinki Bizottság és a NEKI álláspontja szerint
A Helsinki Bizottság sajtópert nyert a Magyar Nemzet és a Magyar Nemzet Online ellen
Tisztázódjék a Nemzetbiztonsági Hivatal romák elleni sorozatgyilkosságok felderítése kapcsán betöltött szerepe
A Helsinki Bizottság felhívja Sólyom László köztársasági elnököt és a parlamenti pártok vezetőit a szeptember 5-i Meleg Méltóság Menet melletti kiállásra
Álláspont a 2009. augusztus 22-i, szentendrei gárdistaavatásról
Álláspont a 2009. augusztus 15-re tervezett felvonulással kapcsolatban
A jogállam támaszai - újra a 2009. július 4-i tüntetésről
Álláspont a 2009. július 11-i, Szabadság téri tüntetés kapcsán
Álláspont az Erzsébet téri, július 4-i tüntetés kapcsán
Jogvédő szervezetek feljelentést tettek a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt
Külföldiek Magyarországon – segédlet újságíróknak (2009)
A nemzetközi védelem nem EU-harmonizált formái Magyarországon (2009)
Álláspont a 2009. július 11-i, Szabadság téri tüntetés kapcsán

A Magyar Helsinki Bizottság fenntartja a 2009. július 4-i tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját: a Magyar Gárda Mozgalom keretében tüntetések nem tarthatók, mivel ez sérti mások jogait és szabadságát.

Álláspontunk szerint ezért a Jobbik Magyarországért által 2009. július 11-én a budapesti Szabadság téren tartott tüntetést a rendőrségnek a Magyar Gárda Mozgalom újjá-alakításakor, a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény 2.§ (3) bekezdése, továbbá a 14.§ (1) bekezdése alapján fel kellett volna oszlatnia.

Egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan a jogerős bírósági ítélet nyílt semmibe vétele.

Külön eljárásokban kell a rendőrségnek vizsgálnia az egyesülési joggal visszaélés (Btk. 212/A.§) és a törvény, vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás (Btk. 268. §) megalapozott gyanúját.