Küzdelem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés eltörléséért
A feltételes szabadságra bocsátás kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés 1999-ben került a magyar büntetőjogi kódexbe. Az Európai Unió tagállamai közül csak Magyarországon alkalmazható ez a gyakran „tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésként” emlegetett szankció bizonyos súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben.
Nemzetközi és magyar emberi jogi szervezetek is hangot adnak aggályaiknak e büntetés kapcsán, és elfogadhatatlannak tartják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását. Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére létrehozott Európai Bizottságának (CPT) álláspontja szerint „semmilyen ésszerű indok nem támasztja alá azt az állítást, hogy minden életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartott élete végéig veszélyt jelent a társadalomra”. A szervezet a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásában rejlő kockázatokra is felhívta a figyelmet, így arra, hogy a szabadságra bocsátás reményétől megfosztott fogvatartottal való együttműködés a büntetés-végrehajtási intézeten belül is súlyos nehézségekbe ütközhet, hiszen az ilyen fogvatartottnak már nincs veszteni valója, így motiválni sem lehet.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a jogszabályoknak minden esetben lehetővé kellene tenniük a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, így az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek számára is. Az MHB célja, hogy felhívja a jogalkotók és a szélesebb közvélemény figyelmét arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott szabadságvesztés emberi jogi és büntetés-végrehajtási szempontból is aggályos. Ennek érdekében a szervezet 2009 februárjában szakmai kerekasztalt szervezett kriminológusok, büntetőjogi, büntetés-végrehajtási és emberi jogi szakértők, valamint a jogalkotásban és a jogalkalmazásban résztvevők bevonásával, ahol az MHB munkatársai az életfogytig tartó szabadságvesztést végrehajtó Szegedi Fegyház és Börtönben tett látogatások tapasztalatairól is beszámoltak. Az MHB emellett indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, kérve a büntetőjogi szankció alkotmányellenességének megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését.
